Bogarasok szervezték a legjobb évbúcsúztató bulit

2016.01.01 09:09

Idén sem maradt el a budapesti veteránautósok év végi összeröffenése. A szokásos helyszínen, a Közlekedési Múzeum előtt a Volgától az NSU-ig sokféle érdekes old- és youngtimer összegyűlt, csak a Nohab dízelmozdony piros orra hiányzott a háttérből.

Megszokott díszletek közt, a Városliget szélén, a Közlekedési Múzeum mögötti parkolóban gyülekeztek ma reggel a régi autók kedvelői. A Trabant-Wartburg Klub és a Magyar Bogarasok Klubja által életre hívott szilveszteri autós felvonulást a rendőrség már évek óta nem engedélyezi, ezért helyette elvonulást tartanak a rendezvény résztvevői. Kisebb-nagyobb csoportokban autózgatnak fel-alá város szerte, aztán visszatérnek a bázisként szolgáló városligeti parkolóba.

Egy törzstag biztosan hiányzott az idei találkáról. A múzeum oldalában kiállított Nohab mozdony torzót pár nappal ezelőtt daruval kamionra pakolták, hogy a tapolcai fűtőházhoz szállítsák a többi hat, megmaradt magyarországi svéd kétütemű dízelmozdony kíséretében. A Közlekedési Múzeum felújítása miatt ezentúl ott láthatják a vasútbarátok.

Azért Nohab híján sem unatkoztunk. Igaz, a több millió forintot érő, FIVA – szintre restaurált autókat telente még ilyen szikrázóan napos időben sem veszik elő a fűtött garázsból, és így a megjelent autók derékhadát a becsületesen karban tartott, hajdani tömegmodellek adták, de látnivaló így is akadt.

Az első, ami feltűnt - és ez évről-évre inkább így van - hogy egy ilyen hobbirendezvényen manapság már teljesen más jelenti a „veterán autót” mint 10-20 évvel ezelőtt. Akkoriban még mindennapi városképhez tartoztak azok a kocsik, (például a Moszkvicsok, az Opel Kadett A, Renault 4, Citroen GSA) amelyek a kétezres évek közepi „nulla százalékos hitel” , „roncsprémium” és hasonló akciók hatására mára teljesen eltűntek a forgalomból.A múzeum előtt látott két legrégebbi autó ennek megfelelően egy 1967-es évjáratú Renault 16-os, illetve egy annál pár évvel idősebb Trabant 600-as kombi volt. A derékhadat a nyolcvanas évek szocialista illetve nyugati autói adták, kiegészülve az évről-évre szervezetten megjelenő Volkswagen Transporter T3-asok csapatával.

A csordában poroszkáló BMW E 36-os kupék pedig az idő könyörtelen múlására figyelmeztettek: bizony, lassan már ezek is youngtimer-korba érnek. Megfigyelhető, hogy a kispénzű hazai régi autó kedvelők elsősorban német autókat: Volkswagen Golfot, Opel Mantát, Ford Sierrát, Mercedes W123-ast választanak kedvtelésük tárgyául, másodsorban pedig szocialista gépeket.Utóbbiak közül láttunk 3102-es Volgát, Zsigák tömegét, Zastavát, Skodát, Trabantokat. Volt amerikai szekció is: Starsky nyomozó nem tudott ugyan eljönni, de küldte maga helyett a piros-fehér Ford Gran Torinót, ami nagyon jól mutatott a Buick Riviera mellett.
Volt még egy-két 200-as és 700-as Volvo, Peugeot 205-ös, Citroen XM, hogy ki ne hagyjuk a találkozó egyetlen Rolls-Royce-át, egy Silver Shadow-t sem. Érdekes színfolt volt a Sülysápról érkezett, ütött-kopott négyütemű Wartburg kombi. Ami izgalmassá tette a kőművészek álomautóját, az a gyári tolótető volt, ami a ritkánál is ritkább a hozzánk importált Touristok esetében.
 
Kifejezetten izgalmas látnivaló volt a két megjelent NSU is. Az új korukban kifejezetten drágának, finom autónak számító neckarsulmi ékszerdobozokat restaurátoraik: Vavra Zoltán és Cziráki Ferenc hozták ki a rendezvényre. A kis Prinz L4 mostanában kapott újra rendszámot, de nagyobb tesója, az 1000C is úgy nézett ki, mintha legfeljebb egy éve gurult volna le a szalagról.
 
 
Ezeket az autókat csak vezetni nagyobb öröm, mint nézegetni, nem véletlen, hogy gazdáik az egész napos örömautózást választották évzáró programul. Amikor hazafelé menet egy benzinkútnál ismét találkoztunk a két járgánnyal, elkaptuk, ahogy az egyik sofőr így bujtogatja a másikat: te figyelj, most menjünk még fel Zebegényig, aztán majd meglátjuk. Öröm látni, hogy nem csak garázsban porosodnak a féltve őrzött veteránok.