Velencei tavi tekergés 2013. október 19.

2013.10.21 14:11

A didergős reggeli találkozón lassan összegyűlt a csapat, utolsóként egy súlypontjában kissé bizonytalan vajszínű magaslat érkezett, melynek kétségtelen előnye volt a későbbiekben hogy a leszakadó konvojtársaknak stabil iránymutatóként szolgált a változatos domborzatú útvonalon. A lovasberényi benzinkutast megörvendeztettük egy rajtaütésszerű látogatással ezután felsorakoztunk a helyi kastély elszomorítóan viseltes  állapotú maradványa előtt. Szinte egyhangú szavazással eldöntve rövidesen továbbhaladtunk a  varázslatos őszi színekben pompázó,  döbbenetesen szép szakaszokkal tarkított úton. Itt  az egész nap talán egyetlen negatívumaként az út egyenetlenségei okán erősen kapaszkodó zsigereink igényeltek némi figyelmet, de a bennmaradásért folytatott küzdelem-nálunk- végül sikeresnek bizonyult.Útközben az idő is, - a cb nek hála - a hangulat is egyre derűsebbé vált . Időben érkeztünk a Nádasdladányi kastélyhoz ahhoz hogy a délben induló tárlatvezetés nem mindennapi élvényével gazdagodhassunk(?). Idegenvezetőnk egy nyugdíjas gyógypedagógus szelíd mesemondó képességét vegyítette Jim Carrey-t megszégyenítő arcjátékával, ezzel egyeseket inspirálva, egyeseket távolságtartásra buzdítva a látogatás alatt. El kell azért ismerni sok érdekes dolgot hallhattunk a különlegesen (fájdalmasan?)
 egyedi "mesemondó leány"-tól. A kastély és parkjának kivételes szépsége  egyedülálló ,feledtette a előadás miatti sokkhatást ,érthetetlen hogy ennyire nem él a köztudatban, nem közismert, pedig abszolut érdemes rá.
Újabb konvojozás után a Velencei-tó partján lazítottunk,fogyasztottuk el a közösbe kupacolt elemózsiát. 
Az angolpark olyan különleges hatást gyakorolt  Dömére hogy csillogó szemmel krikettpályát rögtönzött a szabad strand gödrös gyepén  ezek után  úri sportban küzdöttek meg néhányan egymással, néhol nem feltétlen főúri stílusban noszogatva egymást .Gerzson minden bizonnyal nehezebb fegyverekhez szokott kezében idegen volt a karcsú krikettütő , talán emiatt egy angol lord távolságtartásával - bár határozottan magyaros megjegyzésekkel - szemlélte a távolodó sporttársakat.
Azután kölcsönös búcsúzkodás után, mivel Garut vonzotta Baracska légköre mint Bilbót a gyűrű, a régi 7-es úton indultunk haza.
A helyiség határában magát már-már helyi bennfentesnek érző rádiós idegenvezetőnktől megtudtuk,
 hogy a lőszergyár IGENIS KATONAI célú létesítmény.
Útközben a renegát WBX elunva a sorvégi szerepet  kimutatta foga fehérjét, termetét meghazudtoló módon győzte le az emelkedőt és a légellenállást, lealázva a fontolva haladó dízeleket.(A művelet a MOL támogatásával jött létre)
Egyre apadó konvojban tartottunk hazafelé, érdekes ,kellemes , vidám nap után. Köszönet érte.

 

Morgó