Információ > Hór-völgyi kirándulás
Hór-völgyi kirándulás
2013.04.22 12:18
Találkozó 8 órára volt meghirdetve a csömöri Auchan parkolóban, ahol Morgóék, mint túravezetők,
Garuék, Döméék és Gerzsonék várták az indulást. BohócIsti is kijött egy rövid beszélgetésre,
majd új szerzeményével, egy piros bogárkával intett búcsút a szedelődzködő társulatnak. Út közben
Aszódon hatalmas villogással köszönt ránk Fogatlan kartárs, akiről egészen a végéig azt hittük,
velünk lesz. Hatvanban felszedtük Szilcsit, aki pont akkor állt ki a kútra telefonálni, mikor a kis
csapat elporzott mellette. Rövid, de gyors autós üldözés után a vezetést átvette, majd megejtettük
a találkozót, és immár Döme buszában hölgykoszorúban csücsülve élvezte a társaságot.
Innen közepesen eseménytelen út során érkeztünk meg Cserépfaluba, majd a kőfejtő előtt
Innen közepesen eseménytelen út során érkeztünk meg Cserépfaluba, majd a kőfejtő előtt
megálltunk egy kissé omladékos helyen. Garu hősies önfeláldozással betette a gyönyörű syncrót
a kőomlás útjába, ezzel fedezve buszainkat. Kissé furcsán néztünk rá, majd vállrándítással elintéztük
a dolgot. Innen vezetett utunk a kőfejtőhöz, amely védett talajtani szelvény, láthattuk a különböző
kőzetrétegek találkozását. Továbbmentünk a Suba-lyukhoz, ahova felmászva tiporhattunk elődeink
csontjain, miután kifújtuk magunkat.
Visszaereszkedve folytattuk utunkat tovább az időközben előbukkanó Hór-patak zúgókkal és gólyahírrel
Visszaereszkedve folytattuk utunkat tovább az időközben előbukkanó Hór-patak zúgókkal és gólyahírrel
tarkított csodaszép völgyében. Végül a tájházig mentünk el, majd visszasétáltunk a buszokhoz.
Némi hepehupás útszakasz után keresztülvágtunk a falun, egészen egy tisztásig a Kaptár-kő alatt, és
Némi hepehupás útszakasz után keresztülvágtunk a falun, egészen egy tisztásig a Kaptár-kő alatt, és
mivel mindenki megéhezett, kipakoltuk a kellékeket, amiből hatalmas terülj-terülj asztalkám kerekedett.
Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere. Talán még az iráni sah is megirigyelte volna, ha látja.
Falatozás és kis pihenés után nekivágtunk a Kaptár-kövek felé vezető rövid, de meredek útnak. Gerzson
nem bírt a vérével, és eléggé meredek módon felmászott a legmagasabb kő tetejére. Miközben fenn
csücsült az éles kúp tetején, a lányok ijedeztek, Döme pedig elkövette a nap beszólását, mikor
kijelentette, hogy mégis hisz a kapuzárási pánikban. Kis pihenő után visszasétáltunk a rétre, és rövid
beszélgetés, labdázás és még pár falat után csomagoltunk.
Miután rendet csaptunk, irány vissza a faluba, majd gyalogszerrel folytattuk utunkat a cserépfalvi
kilátóhoz. Itt fényképezkedtünk egy sort, majd szinte már giccsesen gyönyörű hófehéren virágzó
kökénybokrok között vonultunk át a kis Amerikának is nevezett barlanglakásokhoz. Sajnos a legtöbb
beomlott az utóbbi években. Megtudtuk, hogy itt még 1975-ben is éltek emberek, cseppet sem
irigylésre méltó körülmények között.
Ekkorrra már kezdett elszaladni az idő, így hazaindultunk. Egy jó fagyizás maradt a napból Gyöngyösön,
meg persze a megbízhatóan jelenlévő Hatvani Kék Busz megcsodálása a lakótelep parkolójában.
Összegezve, jó hangulatú kirándulás volt, aki akarta, kihagyhatta a meredek programokat, aki akart,
Összegezve, jó hangulatú kirándulás volt, aki akarta, kihagyhatta a meredek programokat, aki akart,
kellemesen elfáradt, miközben gyönyörű időben és túrában volt részünk.
Szilcsi7